Veszteség és gyász nyáron
,,Mint egy ország levert forradalom után,
oly csöndes ez a nap.
Vacognak a füvek, s az ágak fenn a fán
gyáván bólintanak,
ha elleng köztük a halk inspektor, a szél...
Az égből is csupán
szűken szűrődik át valami szürke fény
az ónos cenzurán.
Micsoda nyár! Talán kezdődik már az ősz.
Korán vénűl az év,
mint csüggedt férfi, kit korai gond redőz...
A házeresz csövén
könny ül, s a kerti sok kisírt szemű virág
úgy néz föl a csigás
fűből, mint akiket nem enyhít semmi más,
csupán a zokogás."
(Babits Mihály: Esős nyár - részlet)
Nyáron sokkal erősebb lehet a kontraszt a külső és a belső élmény között. A nyár a kifelé fordulásról, az öröm, a kapcsolódások megéléséről szól. A gyász pedig pont ennek az ellenkezőjét igényelné: csend és lelassulás.
A magas hőmérséklet és a számtalan további inger miatt a nyár könnyedén túlterhelhet lelkileg és testileg is, akkor is, ha nem gyászolunk. Ha ekkor ér bármilyen veszteség (nem feltétlenül haláleset, akár szakítás vagy egészségvesztés), akár egy korábbi veszteséget követő gyászfolyamatban vagy, akár egy évforduló közeleg, a gyász és a nyár üzenete közti ellentét erőteljes lehet.
A veszteség önmagában is olyan mintha kihúznák a talajt a lábunk alól. Nyáron pedig hiányozhatnak a további olyan feltételek, amik segíthetik a stabilitás érzését. Változhat a hétköznapi rutin, és az is lehet, hogy az egyébként elérhető személyek kevésbe elérhetőek (vagy nem szeretnénk őket terhelni, "hiszen nyár van"), így csökkenhet a társas támogatottság érzése.
,,Mindenki jól érzi magát, én meg nem."
Ez a megélés felerősítheti az elszigeteltség érzését, nehezebbé teheti a másokhoz való kapcsolódást. Bűntudatot érezhet a gyászoló amiatt, hogy nem tudja élvezni, amit a többiek igen. Felerősödhet a bűntudat amiatt is, ha éppen azt éli meg, hogy jól érzi magát - szabad ezt most?
A gyászfolyamatnak ugyanúgy része az öröm, mint bármely másik érzés - ezzel nem követ el senki bűnt. Az élet apró örömeinek észrevétele az, ami segíthet visszaállítani az egyensúlyt a veszteség követően.
A nyárral járó olyan társadalami elvárás, mint az "élj a mának" ugyanakkor könnyebben ad teret az elkerülő megküzdésnek, azaz annak, hogy a gyásszal járó fájdalmas érzéseket szórakozással (és akár szerhasználattal) fedjük el. Mindez viszont csak ideiglenes megoldásként szolgált, hosszútávon pedig késleltetheti a gyászfeldolgozást.
A gyászfolyamatnak ugyanúgy része az öröm, mint bármely másik érzés - ezzel nem követ el senki bűnt. Az élet apró örömeinek észrevétele az, ami segíthet visszaállítani az egyensúlyt a veszteség követően.
Mit tehetsz magadért?
Miközben mindenki pörög, te lelassulhatsz és elcsendesedhetsz...
- Komfortos környezet: Attól, hogy kint süt a nap, besötétíthetsz, gyújthatsz mécsest. A zsúfolt teli strandnál jobb választás lehet egy nyugodt tópart, vagy csendes erdő.
- Tested táplálása: Próbálj meg odafigyelni a megfelelő táplálék- és folyadékbevitelre, az elegendő pihensére. Normális reakció a gyászban, hogy ami korábban 30%-os teljesítményt jelentett, most a maximum, amire képes vagy. A lelked és a tested is sokkal gyengébb, kimerültebb lehet - így különösen fontos az odafigyelés.
- Az érzelmek kifejezése: Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nehéz érzések az ellenségeink, és az elfojtásukkal, elkerülésükkel teszünk jót magunknak. Az igazság viszont az, hogy ezek a "palackba zárt" érzelmek előbb-utóbb utat törnek maguknak, különböző tünetek formájában, és mindez nehezíti a gyászfeldolgozást.
Az érzelmek iránytűként szolgálnak, megmutathatják, hol tartunk a gyászunkban, mire lehet szükségünk. Ebben a folyamatban pedig mindegyik érzelemnek helye van: legyen az szomorság, bűntudat, düh, öröm, félelem, hála, vagy éppen megkönnyebbülés.
Kifejezésüket segíthetik a különböző kreatív technikák: pl. naplózás, érzelmek színekkel való megjelenítése, montázs készítése, és bármi egyéb, ami jól esik.
- Támaszkodj a biztos pontokra: Legyen az család, barát, vagy egy szakember - nem kell egyedül lenned a gyászoddal. Kereshetsz támaszt könyvekben és filmekben is.
A legfontosabb: adj időt magadnak, és ne feledd, minden gyászfolyamat egyedi.
Gyász és törött láb
Maga a törött láb is egyfajta veszteség, ami rendkívül bosszantó lehet nyáron. Lehet, hogy sok várt programról maradunk így le.
Valahogy így képzeljük el a gyászt is.
Ha a törött lábat pihentetni kell, mondhatunk nemet egy programra, amin nem lehetünk ott. Kérhetünk segítséget a hétköznapi dolgokban.
A gyászra ugyanúgy igaz mindez.
