"Csakazértis!" - úton az önszeretet felé
2025.05.04
Nem akarom, és nem fogom azt mondani neked, hogy könnyű.
Az elmulasztott lehetőségeinkkel való szembenézés nem könnyű. Az önmegbocsátás nem könnyű. A fájdalmat beengedni és megélni nem könnyű.
De egy élethazugságban élni könnyű? Nemet mondani önmagunknak minden egyes nap, hogy másnak ne kelljen, könnyű? Az álmainkat a szekrény mélyen cipősdobozban tárolni könnyű?
Igen, ma még könnyebb.
Ma még könnyebb megfelelni. Ma még könnyebb rettegni, hogy mi lesz ha nem. Ma még könnyebb bántani magad, mert úgy véled, bűnhődnöd kell. Ma még könnyebb számodra méltatlan helyzetekben rekedni, mert mélyen úgy hiszed, hogy ennyit érdemelsz.
De egy ponton túl egyre nagyobb lesz a súlya.
Te mit gondolsz, mit érdemelsz?
Gondoskodtak rólunk?
Hogyan gondoskodhatunk önmagunkról?
Mi minden az öngondoskodás?
És egyáltalán, megérdemeljük?
Én mostanában azt mondom magamnak, "csakazértis".
Csak azért is, el fogom készíteni a laktató egészséges reggelit, mert belül egy hang szüntelen azt kiabálja, hogy mégis mi értelme. Csak azért is, ki fogok lépni az ajtón, és hagyom, hogy a nap süssön rám. És csakazértis meg fogok tenni olyan minimálisnak tűnő dogokat, mint az esti fogmosás és arctisztítás.