Érzelemszabályozás mítoszok és városi legendák
,,Attól, hogy az ember nem beszél valamiről, még gondol rá. Sőt. Többet gondol rá."
Szabó Magda
Teret engedni az érzelmeidnek, megérteni és valóban érezni őket olyan, mintha egy sűrű erdőben való bolyongás után megérkeznél a hegytetőre, ahonnan a legtöbb fára rálátsz. Olyan, mintha a hullámok közt vergődésből átkerülnél egy csónakba, ahol még mindig nehéz lehet az evezés, de már nem érzed, hogy életveszélyben vagy. Fokozatosan lesz tere annak is, hogy elkezd látni és élvezni, ami körbevesz.
Az érzelmeinkkel kapcsolatban számos téves hidelem élhet bennünk, amelyek jelentősen meghatározhatják a mindennapjainkat.
Az alábbiakban ezekből olvashatsz 10 példát.
1. Egyes érzelmek jók, mások rosszak.
Sokan azt tanulják meg, hogy bizonyos érzelmeket nem szabad kimutatni – például a haragot, a félelmet vagy a szomorúságot.Valóban, a legtöbben szívesebben élünk át örömöt, mint szomorúságot.Mégis: minden érzelem fontos információt hordoz arról, hogyan vagyunk és mire van szükségünk.Így tehát lehet, hogy egyes érzelmeket kellemesebb megélni, de egyik sem jobbvagy rosszabb a többinél.
2. Az érzelmek haszontalanok a gondolatokhoz képest - minden fejben dől el.
Az érzelmek szoros összeköttetésben állnak a gondolatokkal és a testtel, és nem választhatóak el egymástól.Az érzelemszabályozás elsősorban idegrendszeri és testi folyamat, így a valódi egyensúlyhoz szükséges a holisztikus megértés.
3. Nincs szükségem érzelemszabályozásra, az élet extrém érzelmek nélkül unalmas.
Az érzelemszabályozás nem azt jelenti, hogy a világ egyre fakóbbá vagy szürkévé válik. Inkább úgy képzelhetjük el, hogy ahol eddig a piros dominált, ott fokozatosan helyet kap a többi szín is, és tarkább-kiegyensúlyozottabb életünk lehet ezáltal - hogy ne csak az intenzitás vezessen, hanem a választás lehetőségeis jelen legyen.
4. Ha közel engedem magamhoz az érzéseimet, elveszítem az irányítást.
Sokan attól tartanak, hogy ha teret adnak az érzéseiknek, azok elárasztják őket. Paradox módon azonban a valódi kontrollvesztés gyakran az elfojtott érzelmek felhalmozódásának következménye.A háttérbe szorított érzések nem tűnnek el – csak később, intenzívebben törhetnek felszínre. Az érzelemszabályozás nem az érzelmek elnyomása, hanem a biztonságos kapcsolódás hozzájuk.
5. Foglalkozok önismerettel, mindig boldognak, vagy legalábbis nyugodtnak kéne lennem mostanra.
Valójában az érzelemszabályozás nem azt jelenti, hogy mindig boldogok vagy kiegyensúlyozottak vagyunk.Az érzelmek természetes módon változnak – még akkor is, ha sokat dolgozunk magunkon.Az önismeret nem az érzelmek eltűnését hozza, hanem azt, hogy hamarabb felismerjük őket, kevésbé ijedünk meg tőlük,és rugalmasabban tudunk reagálni rájuk.
6. Ha mindig az érzéseimre hallgatok,nem hibázhatok.
Az érzelmek segítenek eligazodni abban, mi fontos számunkra, mire van szükségünk, vagy hol sérülnek a határaink. Ugyanakkor a jelenben megélt érzelmeink gyakran a múlt nehéz élményeiből táplálkoznak, és nem adnak arról objektív információt, hogy hogyan kellene cselekednünk az itt és mostban.Emiatt kulcsfontosságú a reflexió.
7. Ha kifejezem az érzelmeimet mások előtt, az gyengeség.
Sokan azt tanulták, hogy az érzelmek kimutatása sebezhetőséget jelent –mintha az erő az érzelmek elrejtésében mérhető.Az érzelmek elfojtása rövid távon kontrollérzetet adhat,hosszú távon azonban növelheti a feszültséget és a kapcsolati távolságot.
8. Ha elfojtom az érzelmeimet, egy idő után úgyis békén hagynak, ha pedig beszélek róluk, csak rosszabb lesz.
A háttérbe szorított érzések nem tűnnek el – csak később, intenzívebben törhetnek felszínre. A cél nem az, hogy ne érezzünk, hanem az, hogy az érzelmek ne elárasztóak, hanem informáló és támogató jellegűek legyenek. Az irányítás nem az érzések kizárásából fakad, hanem abból, hogy megtanuljuk őket felismerni, elviselni és tudatosan kezelni.
9. Ha visszacsúszom a régi megküzdéseimbe, akkor kudarcot vallottam.
A régi mintázatok idegrendszeri szinten mélyen bejáratott utak – különösen stresszhelyzetben aktiválódhatnak újra.A visszacsúszás nem a fejlődés hiánya,hanem annak része. A különbség gyakran nem abban van, hogy előfordul-e,hanem abban, hogy– hamarabb (vagy egyáltalán) észrevesszük,– és kevesebb önváddal térünk vissza az egyensúlyhoz.
10. Ha értem, mi történik bennem, attól már szabályozni is tudom.
Az intellektuális megértés fontos lépés –de önmagában nem egyenlő a szabályozással.Az érzelemszabályozás nem pusztán belátás kérdése, hanem idegrendszeri és testi folyamat is.Természetes, hogy hosszabb idő felülírniaz éveken-évtizedeken át berögződött mintákat, és hatalmas eredmény magaa megértés is.
A március 4-én induló "Ismeretlen táj" 7 alkalmas önismereti csoporton az irodalom és a képzőművészet fogják támogatni azt, hogy egy biztonságos és elfogadó térben közelebb kerülhessünk az érzelmeinkhez. Az önismereti csoport során elsajátított eszközök otthon is alkalmazhatóvá válnak, így elősegítve az érzelemszabályozást és egy stabilabb-színesebb életet.
Infó/jelentkezés: vukovjohanna.pszi@gmail.com